Az elhunyt nagypapa látogatása!

A most olvasott történetet diktafonnal rögzítettem. Nikoletta, akivel ez a dolog megtörtént és most ő lesz a mesélő is. Az eredeti hanganyag tartalmát olvashatjátok.

Nikoletta vagyok, és velem történt meg ez az eset. Aki tud erre más magyarázatot, akkor tessék!
Azt mondják ugye, hogy az emberek gondolatai hatással vannak más emberek goldolataira. Lehet ez történt most is.
Körülbelül négy éve történt. Szintén, mint nyáron annyirszor kint ültem az erkélyen. És egyszer csak azt éreztem, mintha feltámadna a szél. De nem olyan szél, mint amikor messziről érkezik és érzed a lendületét. Ez inkább olyan volt, ami csak körülötted van jelen, körbe vesz. Egy érezhető saját fuvallat és a füled mellett zúgva halad el. Még egy ilyen, pukkanásféle hangot is hallasz. Ami állítolag azzal magyaráznak, hogy dimenzióváltásnál lehet ilyet érzékelni. Amikor egyik dimenzióból a másikba átmegy egy lélek. Akkor van ilyen pukkanás hang. Másrészről olyan, mintha bedugulna a füled, vagy én nem is tudom. Én valami ehhez hasonlót éreztem. Nem tudom másként leírni az érzést. És abban a pillanatban, amikor ez történt, jött egy megmagyarázhatatlan gondolat. Nyár közepén voltam, jól éreztem magam. Miért gondolok hirtelen a régen elhunyt nagypapámra? És egyszer csak azt éreztem, hogy ez nem simán csak egy gondolat. Inkább olyan, mintha érezném őt. Hogy ott van velem. Még köszöntem is neki. Annyira intenzív volt az érzés, mintha tényleg ott lenne a közelemben. Fizikailag érezhető volt számomra, csak nem láttam. Nem tudtam mi történik és azt sem, hogy miért. Egyre jobban olyan volt, mintha vibrálni kezdene a levegő, majd a vibrálás elmúlt. És ezzel egy időben olyan érzésem volt, hogy a nagypapám is elment. Nagyon furcsa érzés volt.
Másnap este tálálkoztam anyuval, pont vacsorára értem haza. Vacsora alatt mondtam anyunak, hogy tegnap olyan különös érzésem volt. És itt közbevágott. - Tudom! Hitetlenkedve néztem rá, de már kérzdeztem is vissza. - Csak nem a papa? Úristen anya, Te is? És képzeljétek el, hogy anyu épp a presszóban dolgozott és ő is ugyan azt érezte. Bent a teremben egy fuvallat keletkezett, és egy pukkanó hang kisérte.
Még most is kiráz a hideg, ha rá gondolok. Anya is érzete a papa jelenlétét, pont úgy, ahogyan én. A beszélgetésünk alatt az is kiderült, hogy mind a ketten azonos időben érzékeltük a jelenést. Ugyan azon a napon, ugyan abban az órában és valószínűnek tartom, ugyan abban a percekben jelent meg mintkettőnknél. Szerintem semmi különöset nem akart, csak meglátogatott minket.